A jogdíj és a jogosítási díj

Megint futottam egy kört a kedves MAHASZ jóvoltából. Két éve nem voltak hajlanadók felvilágosítani a hangfelvételek felhasználásának legalizálásáról. Már-már azt hittem, nem is akarják, hogy fizessek nekik, de azért mégis jó lenne ha hangosíthatnék és zenét is szolgáltathatnék közben. Ezért megint megkerestem őket, e-mailben.

A MAHASZ honlapján megtaláltam a 2012. évi közleményt, azt is kiokoskodtam, hogy amilyen kevés felkérést kapok, alkalmankénti jogosítással (10140 Ft/alkalom) úszom meg legolcsóbban a dolgot, és ezért az összegért elvileg bármilyen forrásból származó hangfelvételt szabadon használhatok azon az előre bejelentett alkalmon. De azért csak nem nyugodtam meg, hiszen ez jogosítási díj, vajon tartalmazza-e az ARTISJUS-nak fizetendő szerzői jogdíjat.

Megkérdeztem hát a MAHASZ-t, mire e-mailben válaszoltak is: bemásolták a honlapjukról az Alkalmi jogosításról szóló részt, kiegészítve a karaokékról szóló megkötéssel, hogy azt nem náluk kell jogosítani.

Ezzel semmit nem válaszoltak meg, hiszen ezt én is olvastam, ezért újra írtam, és újra feltettem a kérdést: kell-e fizetni még az alkalmi jogosításon felül, vagy nem. Mellesleg hozzáfűztem, hogy karaokéval nem foglalkozom, az nem téma.

A válasz e-mailban a teljes 2012. évi jogosítási nyilatkozat benne volt, az átalánydíjastól az alkalmi jogosításig – bemásolva a honlapról és kiegészítve a karaokékról szóló megkötéssel, hogy azt nem náluk kell jogosítani… Felhúztam magam, hogy hülyének vagyok nézve, nem kevésbé a karaokés dolgon, hiszen Chris MIDI-s karaoke jogosításról akartak felvilágosítani, akikhez már volt szerencsém a MIDI-kálváriás esetben.

Így hát felhívtam őket, és előadtam bánatom, mire a nő közölte: “A” másik céghez tartozó díjakról nem tud felvilágosítást adni, azzal érdeklődjek ott. Hurrá. EZT nem tudta volna megírni?? Hogy a “jogosítás” NEM tartalmazza a jogdíjat? Merthogy ezt kérdeztem… Na, de most már teljesen fel vagyok világosítva.

 

Share

Nyomtatás

Ma megint tanultam valami hasznosat:

Jellemző probléma, hogy ha egy dokumentumot törölni akarok a nyomtatási listáról, akkor a kis szemét nem hajlandó eltűnni, ezzel feltartva az összes várakozó dokumentumot.

Na, ez orvosolható, többféleképp is.

Az egyik mód (és gyorsabb), ha parancssorba (win+R) begépeljük:

net stop spool

frissítjük a listát a Nyomtatási listában (Nézet/Frissítés)

és ha eltűnt, akkor

net start spool

paranccsal újraindítjuk a leállított Spool szolgáltatást.

A másik verzió, ha a

Vezérlőpult / Felügyeleti eszközök között keressük meg a Nyomtatásisor-kezelőt, és Jobb egér kattintás után Leállítjuk

frissítjük a listát a Nyomtatási listában (Nézet/Frissítés)

és ha eltűnt, akkor

elindítjuk a Nyomtatásisor-kezelőt (Jobb egér/Indítás)

Ha bármelyik módszernél megmakacsolná magát a feladat és nem akarna eltűnni, az újraindítás előtt töröljük a

C:\Windows\System32\Spool\Printers mappa tartalmát.

Ezzel az összes nyomtatási feladatunk el fog tűnni, de utána simán nyomtathatunk tovább. :)

Share

A LED TV

Minden bátorságomat és hiteligénylés-alkalmassági mosolyomat összeszedve útra keltem, hogy szememnek és igényeimnek kívánatos síkképernyős TV-t szerezzek kicsiny szobámba.

A választás hosszú keresés után egy LG 32LK450-re esett. 32″-os képátlójával simán befér a szekrényem erre a célra átalakított részébe. De a képen kívül engem a csatlakozók érdekeltek főleg. Hát ezen a jószágon aztán minden van. Az alap antenna bemeneten felül 3(!) HDMI, komponens videó, 2 AV (egyik scart, a másik RCA), USB és RGB VGA aljazokkal rendelkezik. Szóval akár magamat is ráköthetem…

A külső vinyómat azonnal rányomtam USB-n, és  az esti mozi egy csapásra meg lett oldva: felismeri a legtöbb filmformátumot, és persze játssza is. Feliratokkal, hangsávváltással, miegymás. HDMI-n a telefonomat is rá lehet kötni, bár először majdnem a TV-n akartam a gombokat nyomkodni, de rájöttem, hogy ennyire nem lehet szép a dolog. Gondoltam, most már  a számítógép bekötése se jelenthet gondot. A közelében levő asztali gépemet VGA kábellel terveztem rákötni, míg az ágyamnál levő laptopot s-videón keresztül. Azaz.. csak szerettem volna.

Szerencsétlen laptopom nVidia GeForce 8400M G kártyája azonban nem szerette volna. Elhúztam az RCA kábelt az ágyig, ott átalakító dugóval bekötöttem az S-video kimenetre. Persze ez a gépet mit sem érdekelte, hiába használtam Forced TV detectiont, a TV-n folyamatosan a “Nincs jel” üzenet ment. Frissítettem a drivert is, de nem segített a problémán. Volt elfekvőben egy VGA – S-video átalakítóm is, ami még a régi kábel TV stúdióban volt üzemben. 6 éven át azon ment a képújság a falunak, és mivel már nem használtuk, gondoltam, egy próbát megér. Persze hiába, valami kép már volt, de csíkos, halvány, kicsi és úgy általában rossz minőségű. Úgyhogy ezt a módszert ejtettem.

Próbáltam fórumokon érdeklődni, de csak ilyen építő jellegű hozzászólások jöttek, hogy: “frissítettem-e a drivert”, “próbáltam-e más géppel”, “biztos jó helyre dugtam-e a kábelt”…

Jah, másik gép. Csak az egységesség kedvéért, az asztali gépemben ATI Radeon 3650HD kártya van. S-videó dugót itt is bedugtam, a TV AV2 bemenetén azonnal beizzott a jel. Szóval mind a kábel, a dugó és maga az elképzelés, hogy ez így összedugva működhet helyes volt. Csak a nyamvadt nVidia kártya nem akart vele menni. Reményem ekkor már afelé szárnyalt, hogy midőn megérkezik a kínai VGA kábel, majd azzal menni fog a laptop is. Projektort már használtam a laptopon gond nélkül.

Eljött a csodás nap, és a postás meghozta a kábelt. A laptop azonnal a szekrény elé költözött, és máris kötöttem be. Az nVidia vezérlőpultja rögtön látta, hogy itt egy analóg megjelenítővel van dolga, úgyhogy próbálkoztam DualView beállítással. Így a laptopon 1280-as felbontás megy, a TV-re meg mehet a 1920-as 60Hz-cel, mert azt szereti. És elsőre sikerült! Illetve, azt hittem. De feltűnt, hogy periodikusan vízszintesen ugrál a kép itt-ott. Próbáltam más frissítési frekvenciát, de 75, 85 és 100 Hz-en is elment a kép. Csak 60-nal ment. Aztán feltűnt még, hogy a kép el van csúszva: a képernyő bal szélétől legalább 1,5 cm-rel beljebb kezdődött a kép – így a jobb széle le lett vágva. Próbáltam szoftveresen korrigálni, de a képeltolás eredménye pedig az lett, hogy a másfél centis sáv maradt, és a bal széle lett levágva a képnek. Innentől a hangulatom erőteljesen az “Anyád!” kategória felé hajlott, úgyhogy átváltottam a kijelzőket Klón módba, a felbontás 1280 lett. A TV ekkor stroboszkóppá avanzsált, össze-vissza villogtatta a képet. Addig-addig sikerült tekergetnem a beállításokat, hogy végül 1920-on is villogott.

Ezen a ponton a TV-t kikapcsoltam, majd fogtam a VGA kábelt és egy adapterrel kiegészítve bedugtam az ATI kártya szabadon levő DVI csatlakozójába. A monitor egy alig észlelhető rezzenéssel jelezte, hogy a videókártya felfogta: valami történt. Bekapcsoltam a TV-t, amin a monitor tűéles klónja jelent meg 1440-es felbontással. Az ATI kártya egy kukkot nem kérdezett, azonnal klónozta a számára második VGA megjelenítőre az asztalt. Az “Ez nem lehet igaz!” után különböző megjegyzések kezdtek megfogalmazódni bennem, a laptopra, de különösen annak nVidia kártyájára vonatkozólag. Sűrűn tekintgettem a polcom felé az ott heverő kalapácsra (hogy miért hever a szobámban egy kalapács a polcon, az most mellékes), de végül nem történt baja a laptopnak (még).

A remény még nem szállt el, bár súlyosan lehangolt állapotba süllyedtem az ócska nVidia miatt. Ha valakinek már sikerült működőképesen összekötni egy LG TV-t nVidia videokártyával, az szóljon, mielőtt mégis a kalapácshoz nyúlnék…

Share

Pendrive és az ő vírusa..

Ma lestem egy nagyot, amikor a suliban bedugtam a pendrive-omat. 5 perc után menteni akartam a rajta levő dokumentum mappába, de az nem volt sehol. Sajátgépben megnyitottam, ott volt. Rákattintok, hogy megnyitom – erre az Avast felsikított, hogy vírus… Na ne..

Első ötlet, hogy ez nem stimmel, mappa beállítások, ismert fájltípusok kiterjesztését ne tüntesse el. Bingó: a mappáim fele exe fájllá változott.

Total Commanderrel megtaláltam a rejtetté tett mappákat is :D

Közben neten is keresgéltem és találtam egy DOS parancsot, ami visszaállítja a mappákat:

attrib -h -r -s /s /d g:\*.*

Avast meg lesikálta a víusos exe-ket, úgyhogy most minden szép és jó. De hogy ezt honnan szedtem össze, amikor szinte semmit nem csináltam még a gépen, az rejtély.

 

Share

Fotózás templomban

Már az elejém leszögezem: nem fotótechnikai dolgokat fogok feszegetni. Sokkal inkább a viselkedésről elmélkedem. Az elmúlt két hétben kétszer is volt alkalmam végigröhö végignézni fotósokat templomi szertartás alatt. Bővebben: Fotózás templomban →

Share

Wolfenstein

A Half-Life 2 után itt a következő jó kis FPS, amivel bontom az agyam: a Wolfenstein. Nácihent ezerrel…

Hát Wolfenstein. Igazából nem is tudom, hol kezdjem…
A wolfos pályafutásom a Wolf 3D-vel kezdődött, amit két unokatesómmal játszottunk együtt a kilencvenes évek közepén. Szó szerint együtt, hiszen én irányítottam, egyikük tüzelt a másik keze a ‘l’, ‘i’, ‘m’ billentyűk (max élet és töltény kód) fölött volt, valamint jegyezte a bejárt útvonalat, amit mi a náciírtás hevében hajlamosak voltunk elfejteni… Aztán cseréltünk helyet és a nyaralás alatt komoly eredményeket tudtunk felmutatni csapatmunkánk eredményeként. Bővebben: Wolfenstein →

Share

Keytar

Aki először hallja ezt a szót, az valószínűleg a gitár szóra asszociál, és nem is véletlen: a keytar a KEYboard és a guiTAR szavak összevonása mind nyelvtanilag, mind fizikailag. Nem másról van szó, mint egy gitárhoz hasonló, nyakba akasztható szintetizátorról. Billentyűsként mindig is akartam egy ilyet, az utóbbi időben pedig – egy ismerősöm érdeklődésére – utánanéztem a mai kínálatnak.
Bővebben: Keytar →

Share

Canon EOS 1000D

A nyáron kiadta a lelkét a Fujifilm Finepix S1000fd fényképezőnk, de végre megvan az utódja, méghozzá nem is akármilyen. Egy Canon EOS 1000D kamera EFS 18-55 és EF 75-300 optikákkal. Hugom lehidalt, amikor meglátta a kezemben… Én is lehidaltam, amikor a boltban megláttam. Persze az első kérdésem az volt: “Részletre is meg lehet venni?” Meg. Egy hét múlva magamévá is tettem. Kéthavi fizetésem nem takarja be az árát… Persze táska meg kártya is kellett hozzá, szóval még az is megdobta. De nem baj, mert megvan.
Persze azóta olcsóbban is lehet kapni.. de most már mindegy. Viszont tényleg jókat tud a kicsike. Igaz, ez a Canon tükörreflexes gépeinek az alsó kategóriájához tartozik, de nagyon jól működik.
Néztem hozzá még kiegészítőket, ha valaha is elöntene a pénz. Hát optikát nem fogok venni, és valószínűleg külső Speedlite vakut sem, mert annyiból akár még egy fényképezőt is vehetnék… Ami viszont jól jönne (és drága), az egy pótakku tízezerért, és egy kioldógomb állványos fényképezéshez. Állvány hála égnek van, még a kamerázós korszakomból.
A képek meg csak jönnek és jönnek :D Azt hiszem, a galériában nyitok egy albumot a jobban sikerült képeknek…

Share

Aloldalak

A zseli.hu oldal állandó aloldala a Darnózseli Televízió honlapja (dtv.zseli.hu). Emellé társítottam egy új aloldalt (a képgaléria egy albumát), a nekikszabad.zseli.hu -t. A látvány önmagáért beszél. Jó lenne, ha egyre kevesebb lenne belőlük a világban.

Share

Itt az ősz

… és itt az új design is az oldalhoz. De nem csak küllemben újult meg a honlap. Új a tárhely, frissített Joomla és lényegében az egész oldal teljesen újra lett összeállítva. A blogot végre egy blogkezelő rendszerre bíztam, a WordPressre.  A galéria még mindig Coppermine, de már az új 1.5-ös széria aktuális verzója. tesztként feltettem egy fórum rendszert is, az SMF-t, bár ez csak próbálgatás a tárhely szolgáltatáshoz, többféle rendszert is próbálgatok, hogy igényeknek megfelelően tudjak javasolni és segíteni a beállításban. Ennek eredményeképp ami biztos működik:

Joomla, Drupal, WordPress, Coppermine gallery, Simple Machines Forum, és még jön tesztre több rendszer is.

Share